A kedd esti varsói magyar-lengyel kormányfői egyeztetés után szerdán reggel Angela Merkel német kancellár is küldött egy jelzést a jogállamisági viták miatti költségvetési vétó ügyében a csütörtök-pénteki EU-csúcs előtti német parlamenti felszólalásában.
Legalább három interjút adott kedd este varsói útja során Orbán Viktor kormányfő és az általa, illetve a lengyel kormányszóvivő, valamint a német Európa-ügyi miniszter által elmondottak összességében afelé mutatnak, hogy a jogállamiságinak nevezetett mechanizmus fókusza, alkalmazási területe szűkülhet. Ez azt jelentené, hogy elképzelhető: a mechanizmus az eddiginél jobban artikulált módon csak az EU-s költségvetéssel összefüggő jogállamisági feltételekre lenne érvényes, így bár tartalmilag és a hatályba lépését illetően nem változna a jogállamisági rendelet, de - akár egy külön deklarációval, értelmező nyilatkozattal - egyértelművé válhat, hogy például migrációs és gender kérdésekben nem indulhat el EU-pénzes szankció, a szankciókat pedig várhatóan majd egyébként is meg lehet támadni az Európai Bíróságon. Mindezek miatt pedig ahogy Orbán Viktor forgalmazott: „centiméterekre” lehetünk attól, hogy elháruljon a magyar és lengyel kormány által a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos vétó. Cikkünk megjelenése idején Angela Merkel német kancellár felszólalt a parlamentben és az alábbi következtetéseinkkel teljesen összhangban lévő jelzéseket tett, amleyekről ebben a cikkünkben külön is írtunk.
Elég keménynek tűnnek a magyar és lengyel kormány szempontjából azok a keretek, amelyeket végsőnek szán a német soros elnökség ahhoz, hogy kimozdítsa a patthelyzetből a költségvetési vétó ügyét – derült ki ma délután Michael Roth német Európa-ügyi miniszter szavaiból. Roth jelezte: minden követ megmozgatnak azért, hogy „a következő órákban, vagy napokban” megszülessen a megállapodás. Valószínűleg éppen erről a német keretrendszerről egyeztetnek jelenleg is Varsóban a magyar és lengyel vezetők, miután váratlanul ismét Varsóba repült Orbán Viktor kormányfő.
Úgy tűnik, hogy kommunikációs offenzívába kezdett a lengyel miniszterelnök, mert a Magyar Nemzet mellett még legalább 8 másik vezető európai lapban is lehozták a mai vélemény cikkét, illetve interjúját és közben kedden délután Varsóban is beszélt egy sajtótájékoztatón az uniós költségvetési vétóhelyzetről. Ezek egybehangzó üzenete az, hogy egyelőre nem változott a lengyel álláspont a vétó ügyében, de meglebegtette, hogy a tárgyalások akár elvezethetnek majd ehhez, igaz eltérő időhorizontot mondott arra, hogy ez mikor következhet be. Egyik megszólalásában közeljövőt mondott, egy másikban viszont néhány hónapos távot. Utóbbi egybecseng Orbán Viktor és Gulyás Gergely magyar vezetők minapi jelzéseivel.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
„A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuálisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos” – érvelt a Magyar Nemzet hasábjain kedd reggel megjelent vélemény cikkében Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke. Tegnap egy világos jelzést várt a két ország vezetésétől a vétó fenntartása kérdésében az EU egyik illetékese és a lengyel kormányfő jelzése világos arra, hogy a két ország kitart a vétója mellett, igaz csak a helyreállítási alapra utalt, a 2021-2027-es büdzsére nem.
„A magyar álláspont nem új, évek óta változatlan: elutasítjuk az uniós támogatások jogállamisági, politikai szempontokkal való összekötését”, így „Magyarországnak és Lengyelországnak is joga van ebben a kérdésben vétót emelni” – így reagált ma délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy élő Facebook-videóban arra a felvetésre, hogy délelőtt egy uniós diplomata legkésőbb holnapig adott időt arra, hogy a két kormány jelezze: kitart-e a költségvetési vétója mellett, mert ha igen, akkor a B terv szerint tovább lépnek.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az EU költségvetését és helyreállítási alapját, még soha nem volt nagyobb szükség a korábban is javasolt örökjáradék-kötvényre, mint most – véli Soros György. Az EU problémái miatt azonban szerinte az egyes tagállamoknak kellene kibocsátaniuk ezeket a papírokat.
Nyitottak vagyunk új javaslatokra a német elnökségtől, többfajta megoldás is lehetséges, szerintünk meg lehet egyezni akkor, ha a júliusi EU-csúcson rögzített keretek mentén haladunk, különben az EU dezintegrációja fog beindulni, amit senki sem szeretne – lényegében ezeket mondta Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő esti újabb találkozóját követő sajtótájékoztatóján Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Hajlandóak vagyunk támogatni a 2021-2027-es uniós költségvetés és helyreállítási alap mielőbbi elindítását, de cserébe azt kérjük, hogy egyelőre csak egy olyan mechanizmus induljon el, ami az uniós költségvetés pénzügyi védelmére fókuszál; a jogállamisági mechanizmusról pedig előbb döntsünk az Európai Tanácsban és utána induljon el egy kormányközi konferencia, ami majd végül az uniós alapszerződés módosításával emelné be a jogállamisági mechanizmust a szerződésbe – lényegében ezt a kétlépcsős utat javasolja a magyar és a lengyel kormányfő által közösen kiadott nyilatkozat. Ennek kapcsán a két kormányfő egy rövid sajtótájékoztatót is tartott délután 4 óra után Budapesten.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Az, ami most zajlik az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése körül, eltér az állam- és kormányfők nyári alkujától és anélkül változtatná meg az uniós alapszerződést, hogy arról minden tagállam megegyezett volna, így tehát nem szép dolog, sérti a jogállamiságot, de ha a németek akarják, akkor úgyis ez lesz és mindezt még a kézigránátommal sem tudom megakadályozni – lényegében ezeket mondta a német Die Zeit magazinnak adott interjúban Orbán Viktor. A magyar kormányfő ezzel együtt azt hangsúlyozta, hogy szét kell választani a helyreállítási alap ügyét a jogállamisági feltételektől és míg a bajba jutottaknak természetesen gyorsan pénzügyi segítségére kell sietni, a jogállamisági vita „várhat pár hónapot”. Ezzel tehát a mechanizmus hatályba lépésének, vagy alkalmazásának időbeni eltolására tett lényegében javaslatot.
Ha bármely tagállamnak baja van az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével, akkor ne a vétójával éljen, amivel megakasztja az egész uniós költségvetési folyamatot, hanem menjen az Európai Unió Bíróságára, ott szoktuk rendezni az ilyen jogi jellegű vitákat - lényegében ezt üzente az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma, amikor a decemberi EU-csúcsot előkészítő ülésen felszólalt az Európai Parlamentben.
A kétsebességes Európai Unió modellje lehet a megoldás az ellen, hogy az értékrendszeri viták miatt újabb tagállamok lépjenek ki az EU-ból, követve az Egyesült Királyságot – hangsúlyozta az EU soros elnökségét 2021 első felében ellátó Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa a lisszaboni Katolikus Egyetemen elmondott beszédében.
Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
